|
Megmozdult körülöttünk
sok minden
Beszélgetés Sramó Gáborral
1994 óta vezetem a pécsi Bóbita Bábszínház társulatát.
Most van éppen tíz esztendeje. Az első szakasz
az a kezdeti három-négy év, amikor velem együtt
visszatértek a régi bóbitások. Sikeres időszak
volt. Megmozdult körülöttünk sok minden. Átkerült
hozzánk a felnőtt bábszínház szervezése, díjakat
nyertünk, az arculatunk formálódott, megszületett
az emblematikus figuránk, a szárnyas malac.
Majd jött egy átmeneti időszak. Keresni az embereket,
pótolni a hiányzókat. Ez nem könnyű egy kis
társulatnál, egy kisebb területen. Ez nem úgy
van, mint a színházi szakmában, ahol nagyobb
anyagból lehet meríteni. De úgy gondolom, hogy
mindig van valami lelkesítő dolog. Most végez
a színművészeti bábtagozatán két bábszínész,
akik tőlünk indultak el, és erre nagyon büszke
vagyok.
Azért ez gondot jelenthetett
neked, hogy kiváltak a társulatból...
Nézd, amikor kérdezték, hogy
maradjanak vagy jelentkezzenek, akkor én támogattam
őket. Idén Matta Lóránt jelentkezett. Nem szabad
önös érdekből, rövidtávú megfontolásból akadályozni
a továbblépést, a tanulási szándékot, bárkit
visszafogni.
Milyen körülmények között
dolgoztok?
Ez örök mizéria. Nyolcvannégyben,
amikor a Bóbitához szerződtem bábszínésznek,
már akkor szó volt az épület felújításáról.
A tervek is megvoltak. Azóta is húzódik, halasztódik
a dolog. A legrosszabb, hogy mindig más és más
alternatíva állt elő. Nem is tudom már megmondani,
hogy hányszor költöztettek minket különböző
helyekre elvben, papíron. Mielőtt idejöttem,
épp a helyőrségi klub merült fel, mint a bábszínház
megfelelő helye, otthona. Egy szép, nagy épület.
A Honvédelmi Minisztérium eladná, és a város
javaslata szerint mi mennénk oda. Az ötlet tetszik.
A Színház tér másik oldalára kerülnénk, központi
helyre. Ha ez megvalósul, az átalakítások megtörténnek,
akkor ebből egy nagyon szép bábszínház lehet.
Tehát, most meg kellene a városnak venni az
épületet. Ha ez nem jönne össze valami miatt,
abban az esetben a mostani épületet újítják
fel, ahogy ígérték. Úgy érzem, hogy egy-két
éven belül mindenképp valamit lépnie kell a
városnak.
Szervezeti szempontból
önállóak vagytok?
2004. január 1-jétől önállóak
vagyunk, akár a zalaegerszegiek*. Nagyon meglódultak
az események. A mi önállóságunk azonban - hasonlóan
a debreceni Vojtina Bábszínházhoz - azt jelenti,
hogy nem kaptunk önálló gazdasági részleget,
hanem a Pécsi Nemzeti Színház intézi továbbra
is a pénzügyeinket, mint egy külön gazdasági
feladatot. De persze, önálló költségvetéssel
rendelkezünk.
Hány tagja van a Bóbitának?
Húszan vagyunk. A nagyterem
221 férőhelyes, a kamaraterembe nyolcvanan-százan
férnek be az előadásoktól függően, mert mobil
a nézőtér, alakítható.
Hány előadásotok van repertoáron?
Két-három éve stabilizálódott
újra a társulat, sikerült megteremteni újra
a repertoárt. Most nyolc-tíz előadás szerepel
a kiajánlónkban. Évadonként kétszáz, kétszáznegyven
előadásszámot produkálunk, amiből jelentős a
vidéki, úgynevezett tájelőadás elsősorban a
művelődési intézményekben, művelődési házakban.
Utóbbi időben sokat utazunk külföldre is. Úgy
gondolom, hogy a pécsi jelenlétünket erősíteni
kellene. Az egyik legrosszabbul finanszírozott
bábszínház vagyunk. Körülbelül a kilencedik
helyen állunk a bábszínházak között. Ezért is
akartam az önállóságot, mert láttam, hogy tagozati
formában patthelyzetbe kerültünk. Kicsi volt
a mozgástér.
Egy évadban általában három-négy bemutatónk
van.
Most a Gulliverrel vagytok
itt, ami elég komoly "falat" lehetett.
Mennyi ideig próbáltatok?
Tavaly március elején volt
a tervelfogadás, májusban próbák, aztán szeptember,
október, és november elején volt a bemutató,
tehát egy jó fél éves munka fekszik benne.
Jövőre mi lesz a helyzet?
Nagyon sűrű ez a félév. Az
önállósággal kapcsolatban rengeteg adminisztrációs
feladat van. Szokni kell dolgokat, hogy kialakuljon
a belső rend. Fel kellett venni egy új kollégát.
Pályázni kellett, mert április 20-ig dönt az
önkormányzat a vezető személyéről. És akkor
lesz egy három éves előrelátása az igazgatónak.
Ez most kérdés éppen...
Az igazgató személye.
Igen. Az utóbbi időben a színház
részéről csak egyéves szerződéseket lehetett
kötni. Így nehéz volt dolgozni, építkezni. Nehéz
volt perspektívát kialakítani. Úgyhogy ebből
a szempontból jobb, hogy három évre választanak
igazgatót most a pályázat elbírálásakor.
A bábszínház rendezvénye a június 15-18-ig zajló
Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál amire szintén
készülni kell, és itt az épület kérdése is.
Tehát, most annyi minden történik, és még sok
dolog bizonytalan. A jövő évet is elő kell készíteni.
Megpróbáljuk folytatni a Diótörő sikerét, ami
szöveg nélküli előadás. A Kékmadár-történet
kerül a színpadra szintén zenével, szöveg nélkül.
Úgy gondolom, hogy a külföld felé való kitörés
nagyon fontos. Van dolog bőven, és még bizonytalan
a jövő.
*Zalaegerszegen 2004. január
1-től önkormányzati fenntartású bábszínház kezdte
meg működését Kovács Géza igazgatása alatt.
(szerk.)
Az interjút
készítette:
Csák György
Kapcsolódó oldalak:
A
találkozó programja
Vendégek
és szakmai meghívottak
Törpék
közt óriás, óriások közt törpe
A
Bóbita Bábszínház honlapja |