|
J. Swift klasszikus szatírájának
Szilágyi Eszter Anna által készített bábszínpadi
átirata a pécsi Bóbita Bábszínházban egyaránt
közönségének tekinti a gyerekeket és a felnőtteket.
A kikötői keretjáték kivételével egy képeskönyv
díszletében játszódó kalandos útleírás részben
megőrizte Swift esszéisztikusságát, s nem csupaszodott
le a történet a hajóorvos és a törpék, illetve
az óriások között zajló kalandozására.
Mit tudott megőrizni Swift
regényének elmélkedéseiből Szilágyi Eszter Anna
átdolgozása s maga az előadás? Megőrizte a kicsinyítés,
a nagyítás, a torzítás és a ferdítés eszközeivel
élő Swiftet, a paradoxonokat, az allegóriákat,
a szellemességet és a szuggesztivitást, csak
nem prózaírói eszköztárral, hanem a költészet
segítségével. A dalszövegek megmutatják, hogy
Szilágyi Eszter Anna remek költő, és közben
a mese cselekményessége sem sérül.
Az előadásnak csak pár eleme
kifogásolható. Az egyik ilyen a döcögős, unalmas
első jelenet, azaz a szükségtelen keretjáték,
amely csak a zárójelenetben folytatódik. Ez
a gyenge és érzelmes cselekményszál azt jeleníti
meg, mi történt otthon, amíg Gulliver kalandozott.
A történet e nélkül is megélt volna, sőt. A
másik az, hogy a bábosokra jelentős prózai színészi
feladat hárult, ám a bábszínészek színészi eszköztára
báb nélkül szegényesebb, mint egy prózai színészé.
Természetesen egy bábszínész bábbal vagy bármiféle
tárgyanimációval nagyságrenddel izgalmasabb
játékra képes. Elgondolkodtató, hogy a díszletfestés
és a bábok kidolgozottsága (tervező: Matyi Ágota)
és az előadás részletgazdagsága az idő előrehaladtával
egyre csökkenni látszik. Nem volt egyértelmű,
hogy ez Hargitai Iván rendezői koncepciójának
része - előbb Lilliputban, utóbb az Óriások
földjén járunk -, vagy egyszerűen idő hiányában
alakult így.
A Gulliver díszletét alkotó
óriási képeskönyv lapozgatásával haladunk előre
a történetben. Az arasznyi lilliputiak között
Gullivert nem egy bábfigura, hanem Matta Lóránt
alakítja, s az őt körülvevő világ lilliputi
méretű, így válhat ő óriássá, például a lilliputi
sereg pálcán mozgatott tucatnyi aprócska, cincogó
báb. Matta Lóránton áll vagy bukik az előadás.
Matta Gullivere egyszerre távolságtartó és szatirikus,
elgondolkodó és kicsit együgyű, s minden hibájával,
tévedésével mélyen emberi, szerethető.
Az előadás mozgalmassága nem hagyja nyugodni
a nézőt, a játéktér nem korlátozódik a színpadra,
a nézőteret is kihasználja Hargitai. Az óriások
földjének egy jelenetében a színészek óriásfejet
formáló maszkkal kínálgatják portékájukat, rémisztően
rikoltozva. Pergő ritmusban váltják egymást
a dal- és prózabetétek, akció és filozofálgató
jelenetek, ahogy a legkülönfélébb bábtechnikák
is váltják egymást: marionett, tárgyanimáció,
óriásbábok, ráadásul még egy zenésznek is jut
hely a színpad szélén. A dalokat s ezáltal az
egész előadást a humor jellemzi. Akadt néhány
gyerek a nézőtéren, aki mert Darvas Ferenc zenéjére
együtt énekelni a színészekkel. Ám nemcsak a
szórakoztatást vállalták az alkotók, hanem Swift
keserűségét és embergyűlöletét is. Az előadás
sajátos humorát az adja, hogy míg a törpék között
Gulliver bölcsnek, s hatalmasnak tűnik, addig
az óriások között izgágának, nevetségesnek,
gyerekesnek és kiszolgáltatottnak. A darab végén
Gulliver szerencsésen hazatalál, kislánya ismeri
fel a kikötőben, s következhetne a jól bevált
"happy end". És mégsem... A finálé
zenéjében is megjelenik a disszonancia híven
Swift keserű szatírájához.
Hargitai Iván nagy feladat elé állította a Bóbita
Bábszínház társulatát, hiszen Hargitai nem bábszínházi
rendező, többnyire egész estét betöltő klasszikus
tragédiákat visz színre, (bár szívesen alkalmazott
már egy-egy rendezésében bábos betéteket), ám
a Gulliverben megmutatta, képes olyan, akár
zenei, képi és színpadi nyelven megfogalmazott
humorral és szeretettel átszőtt előadást is
létrehozni, amely akár hatéves kortól felső
korhatár nélkül befogadható. Mellesleg létrejött
a bábszínház utóbbi évadjainak egyik legmerészebb
produkciója is.
Balogh Robert
Bóbita Bábszínház,
Pécs
Gulliver
J. Swift művét színpadra írta: Szilágyi
Eszter Anna
Szereplők: Csizmadia Gabi, Illés Ilona,
Kozma Andrea, Ragán Edit, Matta Lóránt, Varga
Péter és Tóth Zoltán mv. Zenész: Krajcsovics
Csaba
Tervező: Matyi Ágota, Zeneszerző:
Darvas Ferenc, Mozgás: Kéri Nagy Béla
Rendező: Hargitai Iván
|
